A városközpontban, közvetlenül a Szajna-partján található Musée D'Orsay a Louvre és a Centre Pompidou után a harmadik leglátogatottabb múzeum Párizsban. Világviszonylatban e téren szintén előkelő 10. helyen áll. Évente átlagosan mintegy 3 millióan keresik fel a múzeum patinás épületét és persze az ott kiállított több ezer - többnyire 1848-1915 közötti francia - impresszionista és posztimpresszionista festményt, szobrot, bútort és grafikát.

Maga az épület 1898 és 1900 között készült el; építészei Lucien Magne, Émile Bénard és Victor Laloux voltak. Az egykor Gare d'Orsay pályaudvarként szolgáló Beaux-Arts építészeti ikon múzeumként csak 1986-tól üzemel. A párizsi világkiállításra tervezett épület rövid platformjai miatt azonban hamar alkalmatlanná vált az újabb kor hosszabb szerelvényeinek fogadására. Mivel feleslegessé vált, 1970-ben határozat született a lebontására. Ettől egyébként egy szállodai terv mentette meg az épületet, amit rögtön egy múzeumi tanulmányjavaslat írt felül. 

Ez utóbbi koncepció lényege egy olyan múzeum megnyitása volt, mely a Louvre és Centre Pompidou korszakos szakadékának átívelését oldotta volna meg. 1978-ban versenyt hirdettek az épület áttervezésre, amit ACT Architecture fiatal csapata nyert meg, Pierre Colboc, Renaud Bardon és Jean-Paul Philippon tervezőkkel. Érdekesség, hogy a már felújított múzeumba körülbelül fél éven keresztül tartott a több ezer műalkotás gondos elhelyezése.

Impresszionista műalkotások terén a világ legnagyobb és egyben legjelentősebb gyűjteményével büszkélkedhet a Musée D'Orsay. A kiállított tárgyak között olyan neves alkotók munkái szerepelnek, mint Monet, Degas, Renoir, Cézanne vagy éppen Van Gogh.