A Magyar Állami Operaház a maga három évszázados múltjával a magyar operajátszás első számú intézménye és a komolyzenei kultúránk szimbóluma. Neoreneszánsz stílusú patinás épülete fővárosunk egyik legjelentősebb műemléke, nem véletlenül választotta a világ legértékesebb luxusmárkája (Louis Vuitton) magyar luxusüzletének előkelő helyszínéül az operaház közvetlen szomszédságát.

Az Ybl Miklós által tervezett lenyűgöző Andrássy úti palota 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit - Ferenc József császár jelenlétében - a nagyközönség előtt. A díszelőadás alkalmával a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin egy részletét adták elő Erkel Ferenc vezényletével. A kilenc évig épülő operaház örök értéket képviselő részletei alkotóművészek, mint Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór és Stróbl Alajos munkái. Belsőtere híres a több mint két tonnás, 220 fényforrásos bronz nézőtéri nagycsillárjáról, ami napjaink jelentős ipartörténeti műemléke. 

Az Operaház nemzetközi presztízsét, művészeti „aranykorát” az 1888-ban kinevezett igazgató, Gustav Mahler teremtette meg. A túlnyomórészt olasz repertoár mellett ő mutatta be először Wagner ring-tetralógiájának két darabját, valamint Mascagni Parasztbecsületét, melyet a budapesti siker indított el világhódító útjára. Puccini két operáját is személyesen tanította be a pesti dalszínházban. 

Az Operaház olyan művészekkel büszkélkedhet, mint Marton Éva, Tokody Ilona, Rost Andrea, Gulyás Dénes, Fekete Attila és Bretz Gábor. Emellett számos legendás külföldi művész is énekelt Budapesten, többek között Renée Fleming, Cecilia Bartoli, Monserrat Caballé, Placido Domingo vagy éppen Luciano Pavarotti.