A Sydney-i Operaház az ember határtalan képzelőerejének és a fizikai kivitelezhetőségnek egy csodálatos metszéspontja. Már a ’40-es években felmerült a gondolat, hogy Sydneyben egy művészeti, kulturális központot kellene létrehozni. 1954-ben egy világszinten is meghatározó operaház kivitelezésére írtak ki pályázatot, melyre 32 országból 233-an jelentkeztek. A tendert Jørn Utzon, az akkoriban kevésbé ismert dán építész dagadó vitorlák ihlette munkája nyerte el. Sokak véleménye szerint a 2. világháború óta nem építettek szebb épületet a világon, belső stílusát pedig „a világűrkorszak gótikájának” is nevezik.

A kezdeti pazar látványterv elvarázsolta a döntéshozókat, nem számolva a kivitelezés rendkívül komoly műszaki nehézségeivel. Sydney önkormányzata kezdetben 7 millió ausztrál dollár költségvetést szavazott meg 7 évnyi kivitelezési idővel. A munkálatok azonban 14 évig tartottak és több, mint 100 millió ausztrál dollárból fejeződtek be.

1973. október 20-án II. Erzsébet angol királynő felavatta a nagy nehézségek árán elkészült operaházat. Jellegzetes formájának köszönhetően a világ legismertebb kulturális desztinációi egyikeként tartják számon. Színvonalas produkcióit évente átlagosan két millióan látogatják. Az operaház gigantikus voltát jellemzi a világ legnagyobb mechanikus orgonája, valamint a 93 m²-es színpadi függönye is, mely egykor August Coburne tervei alapján készült. Az operaház a székhelye a sydney-i szimfonikus zenekarnak, a filharmonikusok kórusának, valamint a városi színháznak is.